A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013-as EMMI rendelet 25 § (3) bekezdése alapján a gyermek beszéd- és nyelvi fejlettségének vizsgálatára a logopédia ellátás keretében szervezett szűrővizsgálat kapcsán kerül sor. Az ötéves kori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul.

A Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat logopédusainak munkáját az Intézményi Protokoll szabályozza. Az ott megfogalmazottak értelmében az ötödik életévüket betöltött gyerekek szűrővizsgálata a tanév során tömbösítetten, két időpontban történik:

• május végén -június elején
• illetve szeptemberben

Az 5 éves korú gyermekek szűrővizsgálatának fő szervezési eleme a gyermekek születési dátuma. Kizárólag az ötödik életévüket betöltött gyermekek vehetnek részt benne.

A szűrővizsgálat két fontos részből áll:

• a gyermek beszédének megfigyeléséből: amikor a beszéd egyéni sajátosságait, az esetleg előforduló beszédhibákat figyeli a logopédus
• a gyermek nyelvi rendszerének megfigyeléséből: amikor egyszemélyes helyzetben, egy előre kidolgozott, sztenderdizált feladatsor kerül megoldásra.

• Találkozik azokkal a gyerekekkel, akik az előző év szeptember 01 és az adott év augusztus 31 között töltik be az ötödik életévüket. Meghallgatja a beszédüket. Feljegyzi annak egyéni sajátosságait, az esetleg előforduló beszédhibákat.
• Egyéni szűrési helyzetben, egy előre kidolgozott, sztenderdizált feladatsor megoldására kizárólag azokkal a gyerekekkel kerül sor, akik már megünnepelték az ötödik születésnapjukat.

-Egyéni szűrési helyzetben:

• egy előre kidolgozott, sztenderdizált feladatsor megoldása történik valamennyi gyermekkel, aki ezt a májusi szűrési időszakban még nem tölthette ki, esetleg hiányzott akkor.
• újra találkozik, és kontrolálja májusi megfigyelését azoknál a gyerekeknél, akiknél a beszédükkel kapcsolatban korábban valamit feljegyzett.
• az óvodába újonnan beiratkozó, ötödik életévüket betöltött gyerekekkel is ekkor találkozik a logopédus, amennyiben ők még nem vettek részt előző intézményükben ezen a szűrésen.

-Elkészíti a logopédiai szűrésben részesülők (előző év szeptember 01 és az adott év augusztus 31 között ötödik életévüket betöltött gyermekek) szüleinek az írásos szűrési értesítőt.

-Egyéni vizsgálati helyzetben:

• kontrolálja az előző nevelési évben logopédiai fejlesztésre járó, és továbbra is óvodás életkorú gyerekek beszédállapotát.

• kontrolálja beszédállapotukat az előző nevelési évben várólistára felírt gyerekeknek.
• találkozik azokkal a gyermekekkel, akiknél a sztenderdizált feladatsor megoldási szintje nem érte el a szűrési küszöbértéket, és erről az írásos szűrési értesítőben a szüleit tájékoztatta. Az óvodában, helyben történő vizsgálat célja az adott feladat sikeres megoldásához szükséges részképességek részletesebb, alaposabb megismerése.

-Fogadó óra keretében tájékoztatja az érdeklődő szülőket gyermekük szűrési, vizsgálati eredményéről.

-Elkészíti a Logopédiai Vizsgálati Véleményt azon gyermekek szüleinek, akiknek rendszeres logopédiai fejlesztő foglalkozást javasol.

A logopédus személyre szólóan kitölti a szűrés eredményét részletező formanyomtatványt, melyet a gyermek óvodai csoportjában az óvodapedagógus közreműködésével fognak kézhez kapni a szülők szeptember elején.

Fontos megvárni a hatékony logopédiai foglalkozások megkezdéséhez szükséges megfelelő érettséget. Ez alatt értem, a beszédészlelés jó szintjét, a megfigyelőképességnek azt a fokát, amikor a tükör előtt ülve a gyermektől kérjük, hogy figyelje, és próbálja is utánozni a logopédus szájmozdulatait, nyelvmozgásait. A kitartásra is nagyon nagy szükség van, hiszen egy-egy próbálkozást követően még nem fog megszólalni az eddig nem használt hang, hanem ezért a célért egymást követő sok napon keresztül kell folyamatosan végezni az egymáshoz nagyon hasonló feladatokat.  A figyelem összpontosításának képessége is fontos, hiszen a logopédiai terápia 3-4 kisgyermekkel egyszerre csoportosan végzett foglalkozás, melynek időtartama 30 – 45 perc. Igaz, hogy ez idő alatt rengeteg olyan tevékenység történik, ami a gyermek számára játéknak tűnik, de mindvégig erősen figyelnie kell a helyes megoldások elérése érdekében. Fontos a kivárás képessége. Mivel a foglalkozások csoportosan zajlanak, ebből következik, hogy a feladatok megoldása során egyforma arányban kell mindenkinek szerepelnie. Ki kell tudni fegyelmezetten várni, hogy őrá is rákerüljön a sor. Meg kell tanulni egymásra figyelni!

A logopédiai terápia sikere nagy mértékben múlik:

• a gyermek, a szülő, és a logopédus csapatmunkájától
• a heti találkozások számától
• a hazaküldött házi feladatok rendszeres otthoni gyakorlásától

Ideális esetben egy tanév alatt, heti két foglalkozással, rendszeres otthoni gyakorlással 6-8 hibás hang ejtése korrigálható.

Az új hangok kialakítását célzó foglalkozásokon olyan nyelvügyesítő, nyelvizomerősítő feladatokat sajátítunk el a gyerekekkel, amilyeneket ők eddig még soha nem tapasztaltak. Le kell győznünk az ellenállásukat az újdonsággal szemben, és a feladatok játékos köntösbe bújtatásával motiválni kell őket arra, hogy lépésről lépésre velünk együtt haladva felépítsék az összetett mozzanatokat. Ezek precíz kivitelezése fogja eredményezni, az általuk addig még nem használt hangok megszólalását. A gyermekeknek meg kell tanulni hallás alapján megkülönböztetni egymástól az addig hibásan ejtett hangot, és a kialakításra váró új hangot. Ezt a hallási figyelem intenzív fejlesztésével igyekszünk elérni. Ez azért nagyon lényeges, mert amíg nem hallja, nem érzi a gyermek az említett hangok között a különbséget, addig nem is érti pontosan, hogy mit várunk tőle A foglalkozások harmadik pillére a fonológiai (hangtani) tudatosság / beszédészlelés fejlesztése. Ennek célja, hogy a gyermek a mindennapi, tehát spontán beszédébe be tudja majd építeni, használni tudja a kialakított új beszédhangot.

• Fontos, hogy akármennyire aranyosnak ítélik meg a gyermek pösze beszédét, ne utánozzák azt. Ne vegyék át a pösze ejtésmódot a tárgyak megnevezése során. Saját helyes ejtésmódjukkal a jó példát mutassák, hiszen a gyermekük hallási figyelme fokozatosan érik. Ne zavarjk őt össze a hibás ejtés „reklámozásával”.
• A helyes hangképzéshez elengedhetetlen feladat, az arcizmok, a mimikai izmok megfelelő edzettsége. Ez, a szájon illetve orron át való szívás-fújás megtanulását is jelenti. Amikor gyermekünk kenyérhéjat, almát-répát rág, esetleg rágózik, szívószállal iszik, szappanbuborékot fúj, gyertyát fúj el ezeket az izmokat vetjük edzés alá.
• Esetenként külön is kell edzenünk a nyelvet. Szeretném nyomatékosítani, hogy a mérték az érték. Naponta- kétnaponta 5-10 perc nyelvtorna a tükör előtt elegendő idő. Fontos, hogy kellően türelmesek legyünk. (Gond akkor jelentkezik, ha a kisgyerek görcsösen igyekszik egy hang, pl az r hang produkálására, vagy esetleg a szülők, nagyszülők türelme fogyott el, és úgy gondolják, hogy ideje lenne az r hangot már szavakban használnia gyermekünknek, és elkezdik neki tanítani a répa-retek-mogyoró kezdetű mondókát. Ha túl hamar állítjuk gyermekeinket magas elvárások elé, inkább hátrányt okozunk, mintsem előbbre lendítenénk a terápiát.) A nyelvtornás gyakorlás kivitelezésének célszerű tükör előtt megtörténnie. A szülőnek, és a gyereknek egyszerre kell végezni a nyelvtornát. A gyermektől a lehető legpontosabb utánzási formát igyekezzünk elvárni. Próbáljuk fenntartani lelkesedését. Ez nem lesz nehéz, ha mi magunk is élvezzük a közösen végzett játékot, a közösen eltöltött időt, a gyakorlást. Soha nem szabad negatív kritikával illetni a gyermek próbálkozását. Meg kell találni a helyes buzdító szavakat. Nem kell hamisan dicsérni őt, de elég egy egyszerű, én mára már elfáradtam, majd holnap innen folytatjuk, vagy de jó, hogy ma már 3-ig el tudtunk számolni, amíg a nyelvedet fölemelve tartottad. Remélem, holnap már 4-ig is sikerülni fog! Gyere, meséljük el anyának/apának/mamának is! A nyelvtornák otthoni gyakorlásához ma már több kiadvány nyújt segítséget:

A nyelvtornán kívül a hallási figyelem fejlesztésében is sokat tehet a szülő.

• Készíthetünk otthon, közösen gyermekünkkel fejlesztő játékot. Ez a hanglottó. A gyerekek körében népszerű „Kinder” tojás belső műanyag burkolatát lehet újra hasznosítani. 2-2 műanyag dobozkát=tojást megtöltünk azonos apró tárggyal Pl.: gémkapocs, kavics, búzaszem, gomb, dobókocka. A tojásokat egyenként megrázzuk, és igyekszünk megkeresni hallás alapján a párját.
• A játéktárgyak hangjainak utánzása, illetve ezek megkülönböztetése is remek játéklehetőség. Ekkor egyszerűen az a feladata gyermekünknek, hogy eldöntse, minek a hangja szólalt meg: a vonaté, ami a s, vagy a kígyóé, ami a sz hang. (Méhecske: z, repülő: zs, egér: c, motor: r, kakas: k, kutya: v, liba: g, dob: d) Ha már így szóba kerültek a hangok, szeretném elmondani, hogy soha nem betűmegnevezéssel, hanem hangok hangoztatásával szólaltatjuk meg a tárgyakat. Tehát nem esz, vagy szö hanem sz, nem es, vagy sö hanem s.
• Jó móka lehet egy-egy szónál a helyes, és a hibás ejtés megkülönböztetése. Válasszunk ki egy szót, pl: erdő. Mondjuk gyermekünknek, hogy figyeljen nagyon, és tapsoljon egyet, vagy ugorjon/dobbantson/guggoljon…stb ha a példaszónak választott szót pont úgy hallja, mint ahogyan most megmutattuk neki, tehát helyesen! Ezek után pedig mondjuk a példaszót hol helyesen, hol pedig beszédhibásan. Pl: ERDŐ, ejdő, dőer, ERDŐ, eldő, ertő, ERDŐ, ERDŐ, edő, dőre, ejtő, ERDŐ, eldő, ERDŐ. Fontos, hogy ennél a játéknál gyermeke ne beszéljen, csak a fülét ügyesítse! A szó helyes, és helytelen ejtésmódja ne kiszámíthatóan, vagyis ne szabályosan kövesse egymást, hanem véletlenszerűen, hogy gyermekének valóban a fülét, a beszédészlelési képességét kelljen használni a közös játék során!